ÉRTÉKFÜGGŐ HATÁRIDŐK
A jótállás időtartama eladási ártól függően (bruttó érték):
- 10.000 – 100.000 Ft között a kötelező jótállás időtartama 1 év
- 100.000 – 250.000 Ft között a kötelező jótállás időtartama 2 év
- 250.000 Ft fölött a kötelező jótállás időtartama 3 év
A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, aki a fogyasztóval a szerződést megkötötte. (Pl. akitől az árut megvásárolta.)
A Minisztérium infografikája segít a pontosabb eligazodásban:
A legfontosabb változásokat az alábbiakban foglalja össze a Cp Contact fogyasztóvédelmi tanácsadócég:
- Sávos lesz a jótállás, az eddigi egy kötelező 1 év helyett 1, 2, 3 éves jótállással kell számolni a termék értékétől függően (10-100e Ft közötti, 100-250e Ft közötti, vagy 250e Ft feletti érték). Ez a változás nem érinti a más jogszabály által meghatározott kötelező jótállási szabályokat (lakásjótállás, javító-karbantartó szolgáltatások jótállása).
- Nem lehet a végtelenségig húzni a hibás termékek javítását. Legfeljebb 30 nap után már mindenképpen kötelező lesz a csere (8 napos határidővel), ha a termék nem javítható, akkor 8 napon belül kell cserélni, Több határidő is megváltozik, szűkös lesz azoknak a cégeknek, akik minden javítást/bevizsgálást külső helyszínen, külsős cégekkel végeztettek.
- Pontosítják a jótállási jegy tartalmát (a szabályváltozások miatt ehhez amúgy is hozzá kell nyúlni), lesz elektronikus jótállási jegy.
- Új termékek kerültek be a kötelező jótállási körbe (hoverboard, drón, nyílászárók, kádak, zuhanykabinok, stb.).
- Pontosítja a jogalkotó azt, hogy mikor és miképpen kell értesítenie a javítószolgálatnak (szerviz) a kereskedőt.
- Ha meghaladja a kijavítás a 15 napos határidőt, a kereskedő köteles lesz értesíteni a fogyasztót a javítás pontos határidejéről.
- Ha a vállalkozás szakértőt kér fel a hiba eredetének eldöntésére, a szakértői vélemény kötelező tartalmától nem lehet eltérni.
Lényeges szempont – és erre vélhetően mind a kereskedők, mind a gyártók nagyobb hangsúlyt fektetnek majd a jövőben -, hogy jótállást csak a vállalkozás és fogyasztó közt létrejött szerződések alapján kötelező vállalnia a kereskedőnek, vagyis ha egy cég vagy szervezet részére állítják ki a számlát, az adott jogi személy nem jogosult a jótállás keretében történő szolgáltatások igénybe vételére (szavatossági jogokat ugyanakkor érvényesíthet).
A nagy értékű informatikai berendezések szempontjából egészen speciális a helyzet, itt ugyanis tipikusan előfordulnak üzleti célra készült megoldások (pl. Lenovo ThinkPad vagy Dell Latitude notebookok, különféle hálózati berendezések, szerverek stb.), melyekre eddig is többnyire három év jótállást vállalt a gyártó, többségében helyszíni javítással vagy helyszíni javítás opcióval. A support ráadásul az üzleti termékek többségében kiterjeszthető további évekre, így akár 5 vagy több év jótállás (szigorú értelemben véve itt nem jótállásról beszélünk) vonatkozhat az adott termékre.
A fogyasztói szegmens számára készült megoldásokat eddig többnyire 1, vagy 1+1 év jótállással értékesítették a kereskedők, ahol az első évben a törvényi feltételek szerint kötelező jótállást biztosították, a következő évben pedig az úgynevezett „gyártói önkéntes jótállást”, mely legtöbbször egy kikönnyített jótállásnak felel meg, sokszor speciális, a gyártó altal meghatározott feltételekkel, így például a termék kicserélését illetően előfordulhatott, hogy a jótállási időszak nem indult újra.
Január 1-jétől ez is változik, azaz akinek két és fél év után cserélik ki például a drága okostelefonját, az számíthat arra, hogy újabb 3 évig biztosított lesz számára a jótállás.
Az újonnan életbe lépő jogszabálymódosítások az idén bevételezett, de csak 2021-ben értékesített termékekre is vonatkoznak, itt gyártótól függően a kereskedőnek kell állnia a kiterjesztett jótállás költségeit.
